A megfelelő bőrápolás első lépése a bőrtípus diagnosztizálása, amit persze legtökéletesebben egy kozmetikus, illetve egy orvos tud megtenni, azonban most egy kis otthoni diagnosztikához szeretnék segítséget nyújtani azzal, hogy összegyűtjök minden alapbőrtípushoz néhány jellemzőt, otthoni ápolási javaslatot.
A normál bőrtípussal kezdeném, ami sajnos nagyon ritka teljes arcon, illetve dekoltázson, inkább foltokban tapasztalható, elsősorban fiatal lányoknál. Akinek normál bőrtípusa van, annak jól működik a szervezete, egészséges a táplálkozása, tiszta a környezete, ami azt eredményezi, hogy a bőr minden tulajdonsága optimális. Ez a következőkben nyilvánul meg: üde, egyenletes bőrszín, bársonyos tapintás, zárt és tiszta pórusok, maximum egy-két comedo (mitesszer) figyelhető meg, feszes, tompa fényű bőr.
A civilizációs ártalmaknak köszönhetően nehéz olyan környezetet találni, ahol a testünknek, bőrünknek ideális, tiszta a levegő, többek között emiatt ritka manapság, hogy valakinek normál bőrtípusa legyen. Szervezetünk a serdülő kor lezárulásával, a fiatal felnőtt korban a legenergikusabb, ekkor a legjobb a szervek működése, így az idő előrehaladtával természetes, hogy bőrünk is megváltozik. Emiatt a normál bőr esetében az elsődleges cél, hogy minél tovább fenntartsuk az ideális állapotot.
Otthoni ápolás: Ennél a bőrtípusnál fontos, hogy a kozmetikumok ne legyenek túl zsírosak, és ne rendelkezzenek túlzott szárító hatással, mert mindkettő szélsőséges irányba viheti a bőrt. Sokat jelent a bőr számára a mindennapos lemosás sminklemosóval, arctejjel, tonikkal, illetve a heti egyszeri radírozás, emellett pedig nem szabad megfeledkezni a nappali, fényvédős hidratálókrém és az éjszakai arckrém használatáról sem. Végül néhány hatóanyagot említenék, ami tökéletes a normál bőr ápolásához: aloe vera, uborka, méz, citrusfélék, almafélék, sütőtök, csipkebogyó.
Az alipikus (zsírhiányos) bőrtípussal folytatnám, ami szintén nem a leggyakoribb, a domináns-recesszív öröklésmenetben ez a lappangó gén, így az erre való haljam jelentősen kevesebb, mint a seborrhoeás (zsíros) bőrre. Kiváltó tényező lehet az alkoholos kozmetikumok túlzásba vitt használata, a túlzott szappanos mosakodás, a zsír anyagcserezavar, az ösztrogén túltengés, illetve az öregedés. Létezik mérsékelten és fokozottan zsírhiányos bőrtípus, mindkettőről elmondható, hogy a faggyútermelés és a szaruképzés a bőrben csökkent, ami a következő tulajdonságokat eredményezi: kipirosodásra hajlamos, matt fényű, kissé vagy kifejezetten érdes bőr, zárt és tiszta pórusok, maximum egy-két comedo (mitesszer). A csökkent faggyútermelés elsőre jól hangozhat, azonban ez együtt jár azzal, hogy a bőr védelmi rendszere nem képes megfelelően ellátni funkcióját, így fokozottan ki van téve a környezeti ártalmaknak, illetve fokozódik a természetes élettani vízvesztés is, ami hosszú távon ráncokhoz vezet. Éppen emiatt fontos ennél a bőrtípusnál, hogy a hiányzó zsírréteget pótoljuk.
Otthoni ápolás: Hasonlóan a normál bőrtípushoz, fontos a mindennapos lemosás, a radírozásnál figyelembe kell venni, hogy a bőr kipirosodásra hajlamos, emiatt a biológiai vagy enzim peeling a legalkalmasabb, illetve elengedhetetlen a fényvédős nappali- és az éjszakai krém használata. Ennél a bőrtípusál nyugodtan használhatók zsíros krémek, azonban a magas alkoholtartalmú készítményeket fokozottan kerülni kell, legjobbak az alkoholmentes kozmetikumok. Itt is említenék néhány hatóanyagot: aloe vera, kamilla, körömvirág, szójaolaj, kakaóvaj, seavaj, szőlőmagolaj, kukorica- és búzacsíraolaj.
A dehidratált (vízhiányos) bőrtípust gyakran összekeverik az alipikus bőrtípussal, mivel mindkettőt egyszerűen száraznak szokták mondani. Gyakran kísérői is egymásnak, hiszen a dehidratált bőrtípus is összefügg az öregedéssel, azonban nagy különbség van a két bőrtípus között, teljesen más módon kell kezelni a kettőt. Ennél a bőrtípusnál is elmondható, hogy létezik mérsékelten (felszíni) és fokozottan (mélyrétegi) vízhiány. Előbbi, elsősorban a városban élőknél, elkerülhetetlen a légszennyezettség és az alacsony páratartalom miatt, emiatt tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy minden ember bőre felszíni vízhiányos, mindenkinél fontos a hám hidratációja. Dehidratált bőrtípus alatt általában a mélyrétegi vízhiányt értjük, melynek kiváltó oka lehet az erős UV-sugárzás, a poros, füstös munkhely, a gyakori éjszakázás, a dohányzás, vízelvonó hatású kozmetikumok használata, az öregedés, a hormonháztartás felborulása, a tartós lázas állapot, illetve a hányással, hasmenéssel járó betegségek. Születésünktől fogva folyamatosan párolog el bőrünkön keresztül a víz, amit a napozás vagy a dohányzás még jobban elősegít, bőrünk megfelelő ápolása késleltet, emellett ahogy öregszünk, a kollagén és elasztikus rostok, valamint a hyaluronsav, vagyis bőrünk vízmegkötő anyagainak aránya lecsökken a szervezetben. Ebből kifolyólag előbb vagy utóbb természetes, hogy mélyrétegi vízhiányossá válik a bőr. Ez az alábbiakban mutatkozik meg: sápadt, fakó színű, matt, kissé érdes tapintású, csökkent rugalmasságú a bőr, pórusai zártak, bennük fonalszerű, elszáradt comedok (mitesszerek) figyelhetők meg.
Otthoni ápolás: A dehidratált bőrtípus esetében a hidratáció az elsődleges szempont, ezt szem előtt kell tartani az arctejtől kezdve az éjszakai krémig minden kozmetikum megválasztásánál. Mivel általában 40-50 éves kor környékén jelentkezik, fontos szempont lehet még az anyagcserefokozás is. Hidratáló hatóanyagok: aloe vera, kaktusz, kövirózsa, alga, iszap. Anyagcserefokozó hatóanyagok: konyak, vörösbor, ginseg, ginko. Öregedés gátló hatóanyagok: A-, C-, E-vitaminok, Q10 koenzim, kökény, fitoösztrogének (pl. szőlőmagolaj), növényi őssejtek.
Végül a két leggyakoribb bőrtípusról írnék, az olajos és a korpás seborrhoeáról. Ezeknél a bőrtípusoknál a faggyútermelés és a szaruképzés fokozott, a vérkeringés általában csökkent. Ennek kiváltó oka leggyakrabban az androgén (hím jellegű nemi hormon) túltengés, ami az uralkodó gén a domináns-recesszív öröklődésmenetben. Emellett szerepet játszik kialakulásában a szennyezett levegő, a stressz, a mozgás és a friss levegő hiánya, a fűszeres, zsíros táplálkozás, a szárító hatású kozmetikumok túlzásba vitele, az anyagcserezavar, a szervezetben lévő gyulladások, vérszegénység.
Az olajos és a korpás seborrhoea közötti különbség a faggyú összetételében van, az olajos seborrhoea esetében a szabad zsírsavak aránya nő meg, míg a korpás seborrhoea esetében a koleszterin-észtereké. Mivel a koleszterin olvadáspontja kb. 150 oC, bőrünk hőmérséklete pedig ennél jóval alacsonyabb, korpás seborrhoea esetén nehezen ürülő comedokról (mitesszerekről) beszélünk, ezzel szemben olajos seborrhoea esetén könnyen, nagyon enyhe nyomásra kiürülnek a comedok (mitesszerek). Az olajos seborrhoea tünetei a következők: sápadt, fakó, zsírfényes, zsíros tapintású bőr, pórusai tágak, bennük lágy comedok (mitesszerek). A korpás seborrhoea tünetei pedig az alábbiak: sápadt, fakó, matt vagy felfénylő, kissé vagy kifejezetten érdes bőr, pórusai tágak, bennük kemény comedok (mitesszerek). Mindkét esetben lehet rugalmas a bőr, hiszen ez a dehidratált bőrtípusnál említett kollagén és elasztikus rostok mennyiségétől és arányától függ első sorban.
Otthoni ápolás: Seborrhoeás bőrtípus esetében naponta akár többször át lehet törölni az arcot tonikkal, hogy javítsuk a bőrlégzést, valamint a rendszeres, de nem túlzásba vitt radírozásnak is ennél a bőrtípusnál van a legnagyobb jelentősége. Habár minden bőrtípusnak jót tesz a havi egyszeri kozmetikus látogatás, seborrhoeás bőrtípusnál szinte elengedhetetlen, különösen nyár előtt. Végül itt is említenék néhány hatóanyagot: trietanol-amin, aloe vera, uborka, zsurló, kén, ichtiol, banán, élesztő, méz, B-vitamin.
Befejezésül ajánlanék egy másik oldalt, ahol ugyanígy le van írva az összes alap bőrtípus, a különbség csak az, hogy én hétköznapibban fogalmaztam, hiszen ennek a bejegyzésemnek pont ez volt a célja.